Ugrás a tartalomra
Dorog

Független települési kalauz. Nem Dorog önkormányzatának hivatalos honlapja.

Dorog

A dorogi szénbányákat 1850-ben nyitották meg; a Reimann Bányászattörténeti Miniverzum a műemléki védelem alatt álló Dorogi-altáró szomszédságában áll.12

Járás
Esztergomi járás
Jogállás
város
Lakónépesség
11 272 fő
Lakások száma
5220
Terület
11,5 km²
Irányítószám
2510

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Szent Borbála-bányásztemplom – illusztráció
Szent Borbála-bányásztemplom. MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Máth Dávid - Mdavid89 közkincs fotója (Wikimedia Commons).
Bács-Kiskun megyeBaranya megyeBékés megyeBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBudapestCsongrád-Csanád megyeFejér megyeGyőr-Moson-Sopron megyeHajdú-Bihar megyeHeves megyeJász-Nagykun-Szolnok megyeNógrád megyePest megyeSomogy megyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeTolna megyeVas megyeVeszprém megyeZala megyeKomárom-Esztergom megye
Dorog helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Dorog története

Római telep és káptalani birtok

Dorogon római telep állt, ókori neve ismeretlen. A dorogi főplébánia adatai között 1249-ből a Durug névalak szerepel. Dorog a Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtoka volt, amelyet 1287-ben Lampert és fia, Kázmér cserébe az esztergomi káptalannak adott. IV. László uralkodása alatt a Csák nembeli István elfoglalta Dorog birtokát a káptalantól, Vencel cseh király pedig 1304-ben elrabolta a káptalantól a helységre vonatkozó adománylevelet. A káptalan 1307-ben tiltakozott a Csákok foglalása ellen. A templomot 1332 előtt szentelték fel, a védőszent ismeretlen. Csák Máté hatalmának megtörése után a káptalan visszanyerte Dorog helységét, birtokát pedig Albert király 1439-ben megerősítette. A 14. század végén az esztergomi káptalan Esztergom vármegyei birtokai között Dorogot is magáénak vallotta.3456

Sváb telepesek a török világ után

Dorog a török világban elpusztult. Az 1696-os összeírás szerint sváb lakosai csak néhány évvel korábban telepedtek le, 1715-ben pedig újabb sváb telepesek érkeztek. Az iskolamesterről 1728-ban már említés van, a plébánia anyakönyvei pedig 1735-től maradtak fenn. A dorogi bányászattörténeti kiállítóhely honlapja szerint a dorogi térség ugrásszerű fejlődése a bányászat 1781-es megjelenésével kezdődött. Dorog 1848-ig az esztergomi főkáptalan földesurasága alá tartozott; lakóinak száma 1840-ben 720 fő volt.457

Bányanyitástól a bányaigazgatóig

Borovszky kötete szerint a Hungária részvénytársaságnak mészégető gyára volt Dorogon. Dorog területén 1850-től Miesbach Alajos volt a bérlő, őt 1857-től Drasche Henrik követte. A Dorogi-medencében 1891-ben épült meg az esztergomi-füzitői, 1892-ben a tokodi-annavölgyi vasútvonal. 1897-ben a trifaili bányatársulat 75 évre kibérelte az esztergomi primás és káptalan tulajdonában levő dorogi kőszénbányát. Dorog lakóinak száma 1910-ben 1949 fő volt. Schmidt Sándort 1911-ben nevezték ki igazgatóvá, és azonnal benyújtotta a Reimann-altáró és a Reimann-akna tervét. 1920-ban Dorogon rendezte meg az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület közgyűlését.4578

Dorog a 20. század közepén

A dorogi bányalelkészséget 1938-ban alapították, 1940-ben Dorog lakóinak száma 8182 fő volt. 1944/45-ben Dorogról 376 férfit és 129 nőt hurcoltak malenkij robotra.4

Látnivalók

Szent József-plébániatemplom

A dorogi Szent József-plébániatemplom építtetője az esztergomi káptalan volt, a templom barokk stílusú. A templom orgonáját 1933-ban a Rieger gyár építette.4

Szent Borbála-templom

A dorogi Szent Borbála-templomot 1931-ben szentelték fel. A templom orgonáját 1936-ban az Angster gyár építette.4

Reimann Bányászattörténeti Miniverzum

A Reimann Bányászattörténeti Miniverzum terveit Jaksics László építészmérnök készítette. A kiállítóhelyen 1:2666 méretarányú terepasztal mutatja be Dorog és térsége tájait, a földszinten pedig VR-szemüveggel, 360 fokos felvételeken ismerhető meg a bányászat.2

Dorogi-altáró

A dorogi alagútrendszer két ellenvágata 1924. augusztus 19-én ért össze. Az alagútrendszer összhossza 36 km volt. A kiállítóhely látogatói túrája a Dorogi altáró egy 18 méteres szakaszán berendezett bányász életképpel ér véget.27

Gáthy Zoltán Városi Könyvtár

A dorogi könyvtár 1953. április 4-én nyílt meg. 1967-ben költözött a Bécsi út 42. szám alatti egykori Bányakaszinó épületének egy részébe. Az épület felújítását 2013-ban kezdték, és 2014-ben adták át. Gáthy Zoltán Dorogon többek között a Bányakaszinót, a községházát és a bányatemplomot tervezte.910

Érdekességek

  • Dorog kulturális intézményei 2020. november 3-án egyesültek, és az új intézmény a Dorog Város Művelődési Ház és Könyvtár nevet kapta.9
  • A Dorogi Lexikon első kiadása 2000-ben jelent meg, javított változata 2008-ban.11
  • Dorogon a régi főposta kapujában római útjelző kőoszlop állt, amelyet később a Nemzeti Múzeumba szállítottak.12
  • Gáthy Zoltán építészmérnök 1923-ban költözött Dorogra, és 1941-ig a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. építési osztályát vezette.10

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Dorogon is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablakablak.dorogon.comAjtóajto.dorogon.comRedőnyredony.dorogon.comSzúnyoghálószunyoghalo.dorogon.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ajtókő Kft. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

  1. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Esztergom vármegye (MEK) mek.oszk.hu/09500/09536/html/0006/9.html
  2. Reimann Bányászattörténeti Miniverzum reimann.hu/latogatokozpont
  3. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Esztergom vármegye (MEK) mek.oszk.hu/09500/09536/html/0006/12.html
  4. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/D/Dorog.html
  5. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Esztergom vármegye (MEK) mek.oszk.hu/09500/09536/html/0006/6.html
  6. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Esztergom vármegye (MEK) mek.oszk.hu/09500/09536/html/0006/13.html
  7. Reimann Bányászattörténeti Miniverzum (Dorog Város Művelődési Ház és Könyvtár) reimann.hu/banyaszattortenet
  8. A Pallas nagy lexikona (MEK) mek.oszk.hu/00000/00060/html/102/pc010235.html
  9. Gáthy Zoltán Városi Könyvtár dorogikonyvtar.hu/rolunk/konyvtarunk-tortenete
  10. Gáthy Zoltán Városi Könyvtár (Dorog Város Művelődési Ház és Könyvtár) dorogikonyvtar.hu/rolunk/nevadonk
  11. Gáthy Zoltán Városi Könyvtár dorogikonyvtar.hu/gyujtemenyeink/dorogi-lexikon
  12. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Esztergom vármegye (MEK) mek.oszk.hu/09500/09536/html/0006/8.html

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.